Tájékoztatásul közöljük az érdeklődőkkel és a blogra várakozókkal, hogy az első napon túlvagyunk. Sérüléseink, veszteségeink (még) nincsenek.
De a mai események előtt egy kis összefoglaló tegnapról, ami elég mozgalmas volt. Délben még az utolsó feladatainkat fejeztük be a munkahelyeinken, este pedig már egy kis ravennai téren élveztünk egy blues koncertet. Közte repültünk és vonatoztunk 1,5-1,5 órát. Különösen a repülés volt érdekes: nagyjából azt a vonalat követte a gép, amin mi is végig gyalogoltunk. Repülve 1,5 óra, gyalogolva 46 nap (ha jól számoltam). De a megszerzett élmények között is ennyi a különbség! (És ez annak ellenére is igaz, hogy Bolognában a repülőtér és a pályaudvar közötti utat egy kiegészítő szolgáltatásként szaunaként üzemelő busszal tettük meg.)
De a mai események előtt egy kis összefoglaló tegnapról, ami elég mozgalmas volt. Délben még az utolsó feladatainkat fejeztük be a munkahelyeinken, este pedig már egy kis ravennai téren élveztünk egy blues koncertet. Közte repültünk és vonatoztunk 1,5-1,5 órát. Különösen a repülés volt érdekes: nagyjából azt a vonalat követte a gép, amin mi is végig gyalogoltunk. Repülve 1,5 óra, gyalogolva 46 nap (ha jól számoltam). De a megszerzett élmények között is ennyi a különbség! (És ez annak ellenére is igaz, hogy Bolognában a repülőtér és a pályaudvar közötti utat egy kiegészítő szolgáltatásként szaunaként üzemelő busszal tettük meg.)
Ravennába érkezve ellenőriztük a busz indulást, mert csak reggel és délben jár, nem lett volna jó lekésni. Elfoglaltuk a szállást, és már indultunk is mászkálni, ugyanis roppant jól nézett ki a város. Valamiféle virág és kertészeti kiállítás van, megfűszerezve itt-ott zenével. Ezek egyikébe botlottunk bele és élvezhettük a bluest vagy egy óra hosszat. [A&A: a dobos kiköpött S. Zoli volt, sapkástól, szakállastól)
Reggel 8-kor már túl voltunk a buszozáson, és ugyanabban a kocsmában voltunk (szigorúan alkoholmentes italokkal), ahol tavaly befejeztük . Megkerestük a tavaly elrejtett apróságot, amit Zsámbék óta hordok a zsebemben, és ami a pihenőt (értsd: a két út közötti 11-12 hónapot) mindig a befejezés helyszínén tölti: tavaly egy buszmegálló tetőszerkezetében, idén egy kocsma udvarán álló fa ágai között.
Valójában a gyaloglás be Ravennába elég eseménytelen volt. Igazi gyalogos utat nem sikerült találnom, így maradtak a minél kisebb forgalmú közutak. Egy dolgot azonban meg kell, hogy állapítsunk: nagyon meleg van. A szeptembert azért választottuk, merthogy kellemesebb az idő. Jelentem nyugodtan lehetne főszezon, a napon ez nem múlna. Úgyhogy most a légkondis szobában sziesztázunk. (A zarándok szállások csak hétfő estétől jönnek.)
---
Azért egy kis búcsú sétát a virágok között, és egy szerény, de annál finomabb vacsorát nem hagyhattunk ki. (Ha valaki tudja, milyen virág van az első képen, feltétlen tudassa!)
Ja, és persze pecsétet is kellett szerezni. Ezt hol máshol, mint a Szt. Ferenc templomban (két nap múlva hetekig úgyis minden róla fog szólni). Itt olyat láttunk, amilyet még soha. Először azt hittük, csőtörés volt az altemplomban, de a világításért pénzt szedő automata meggyőzött róla, hogy szándékos a víz. Az aranyhalak a méteres vízben pedig végképp eloszlattak minden kételyt. Íme:
---
Azért egy kis búcsú sétát a virágok között, és egy szerény, de annál finomabb vacsorát nem hagyhattunk ki. (Ha valaki tudja, milyen virág van az első képen, feltétlen tudassa!)
Ja, és persze pecsétet is kellett szerezni. Ezt hol máshol, mint a Szt. Ferenc templomban (két nap múlva hetekig úgyis minden róla fog szólni). Itt olyat láttunk, amilyet még soha. Először azt hittük, csőtörés volt az altemplomban, de a világításért pénzt szedő automata meggyőzött róla, hogy szándékos a víz. Az aranyhalak a méteres vízben pedig végképp eloszlattak minden kételyt. Íme:
(Ravenna közelében, 5 óra, 18 km)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése