A második napok nem szoktak sikeresek lenni. Két éve kiittuk az összes kutat az út mellett, tavaly megfőttünk a napon. Ezekhez képest most nagyon fittek vagyunk, persze a magunk módján.
Reggel harangzúgásban hagytuk el Ravennát. Jó lenne hinni, hogy a Szt. Ferenc templom harangozója kívánt így jó utat, de a véletlen egybeesést azért nem zárnám ki.
Reggel harangzúgásban hagytuk el Ravennát. Jó lenne hinni, hogy a Szt. Ferenc templom harangozója kívánt így jó utat, de a véletlen egybeesést azért nem zárnám ki.
Egész délelőtt egy csatorna melletti töltés tetején ballagtunk. Az hamar kiderült, hogy nem járunk nagyon rossz helyen, a Via Roma útra jutottunk. Bár emlékeim szerint ez más irányba halad, a végcél ugyebár ugyanaz (lásd a blog címét is).
Közben kerestünk pihenő helyet (nekem +7-800 m), de maradt az árok széle; megkerestük az elhagyott arctörlő kendőmet (nekem újabb +7-800 m); megcsodáltuk a paradicsom betakaríto gép látszólag borzalmas hatásfokát (piroslott utána a mező).
Mindezek ellenére haladtunk rendesen. 1/2 1-re értük el azt a települést, ahol a déli pihenőt terveztük. Szerencsére volt bár, így csökkenthettük a készletét (6 üveg mindenféle üveg ital, szigorúan alkohol nélkül). Egy óra pihenő után jött a nehezebb rész, mert már a lábunkban volt közel 20 km. Gyakrabban meg kellett állnunk pár percre egy-egy fa árnyékában, a finoman szólva is langyos ivóvízünk is jól esett. Meleg volt na, ne szépítsük. Úgyhogy a szálláson kénytelenek voltunk két üveg sörrel nyitni, míg a papírokat intézték. Nézett is ránk a recepciós hölgy megrovóan.
A fürdés utáni leltárban azért kiderült néhány vízhólyag, kidörzsölt bőr, recsegő ízület, bemerevedett izom és persze a zarándok póló is egyértelmű lett (zarándok póló: pirosra/sötét barnára sült karok, nyak és dekoltázs, a viselt felső ruházat szabásának függvényében.) Semmi komoly, csak az, amire számítottunk.
A bárban találkoztunk egyébként az első sorstárssal is. Könnyű volt felismerni: hátizsák, bot, fejfedő. De ő a másik irányba haladt, haza, Ravennába.
———
A város nem olyan nyüzsgő, mint Ravenna, de azért a vacsink isteni volt ennek az épületnek a teraszán.
Holnap megyünk be a hegyek közé, lehet hogy pár napig nem jelentkezünk.
(Forli, 29 km, 9 óra)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése